gondolatlepkék

Balatonoztunk a hétvégén, és mivel nem fürdéses idő volt, hát bicikliztünk, homokoztunk ribizlit szedtünk (reggel hétkor, mert, mint mondta: Édesanyám, engem úgy csábít az a libizlibokor! ), leteremtette az apját, mert az a konyhában rendezte be laptopos dolgozószobáját (Jaj, Te, édesapám, a konyhában nem lehet játszani, nem gondolod?) és kapott egy rollert az unokatesótól, (amiről ezt mondta: képzeld, édesanyám, én alla gondoltam, hogy akalok egy lollelt, és képzeld kaptam egyet! - a kis varázsló :) )  aztán alaposan megmosta a homokozójátékait is, mert a pacsáláshoz sem árt ám ideológiát keríteni.

Pénteken elbúcsúztam a rádiótól, mielőtt az egyre méretesebb pocakom miatt nem férek oda  a pulthoz - hogy mennyi időre azt ugye sose lehessen tudni - új méhek dongják körül a kast, és még rejtély, hogy nektárgyűjtő vagy romboló szándékkal - mindenesetre most arra koncentrálok, hogy elintézzek néhány fontos hivatalos ügyet, és hogy aktívan ki vegyem a részem a terhespatológiai ellátásból - mert ám a nyilvántartás szerint nem várandós vagyok vagy áldott állapotban lévő, hanem terhes, aki patologiás ellátásra szorul (vérvétel, emberkínzó cukorvizsgálat, ultrahang, kötelező pecsétek a kiskönyvben stb)

Apropó ultrahang: kicsi fiam (merthogy fiú lesz a lelkem)  ultrahangvizsgálaton is megmutatta már, hogy saját akarattal bír- beleegyeztem volna, hogy sztár legyen a nőgyógyász honlapján - a kicsit több magzatvíz miatt ugyanis abszolut kameraképesnek tűnt - ám miután megkaptuk a csodaszép ajándékképeket és jött volna a felvétel  a gyerekem kezével takarta a fejét, arcát belefúrta a méhfalba, berántotta maga elé a köldökzsinórt és hasztalan próbáltuk jobb belátásra bírni - ő döntött, nem lesz belőle internetsztár. Nem mérleg lesz ez a gyermek, hanem szűz, hiába a kiírás.

Hiányoznak a verseim. Csibe elszórta őket valamikor, egyik gépfelújításkor törlődött a mappa mert ő elmulasztotta lementeni, pedig még volt barátnője dolgozatait is őrzi - nem akarom azt gondolni, hogy csak ennyire vagyok fontos az ő számára, bár mostanában hajlamom van ilyeneket feltételezni ... na, elég az önsajnálatból, megyek inkább játszani, mert véget ért a maratoni mesedvd és lejárt a pazarlásra szánható időm.