gondolatlepkék
Nem alszom - persze ez nem annyira meglepő. Csodásabb lenne átaludni egy éjszakát, mint minden holdjáráskor szenvedni egy kicsit attól, hogy mégsem megy - de idestova tizenhárom éve nincs ez így. Az a magyarázatom, ami szerint az az oka mindennek, hogy egy időben kényszerítettem magam arra, hogy felébredjek az éjszakai meditációhoz, mára kissé megkopottá vált. Tizenhárom éven keresztül "bűnhődni" azért, mert hittem a magam önkínzás útján történő megváltásában - elég meredek volna.
De sebaj: holnap (vagy inkább ma?) nincs egyéb dolgom, mint baba-mama klubba menni Picipöttyel és egy kicsit dolgozgatni a gépen itthon, így hagyhatom magam bújni az internetet, nem kell mindenféle relaxációs technikákkal alvásba gyömöszölni magam. Amúgy pedig vadászok - mégpedig pozitív hírekre. Már találtam, kettőt. Elkeseredésre semmi ok: ha minden nap találok kettőt, akkor rövidesen megtelhet kezdőhírekkel az az oldal, amelyet ötletem alapján Csibe megcsinált, és rövidesen elindulhat. Meg ha én találtam kettőt, meg más is talál ketttőt, meg még más is megír majd kettőt, akkor annyi hír lesz az oldalon, hogy biztosan belopózik az öröm majd agyongyötört magyar szívünkbe egy kicsit. És ez volna a cél.
Olvastam tegnap(előtt) ezt itt. Ritka, hogy az indexen reggeltől késő délutánig egy cikk legyen a vezető hír, de ezzel ez történt. Talán nem volt más, ütősebb (á, nem hiszem), talán fontosnak tartották, hogy sokan elolvassák (vagy csak remélem), vagy kíváncsiak voltak, hányan nem hiszik róla, hogy hoax (képesek rá) mindenesetre kaphatott elég kattintást ahhoz, hogy sokan megálljanak átgondolni egy kicsit, hogyan is lehetne egy új rendszerváltást kieszközölni. A kezdeti egyetértő lelkesedésem a cikk tartalmával délutánra kissé lecsillapodott, mert rájöttem, hogy e véleménynek is ugyanaz lesz a sorsa, mint a többinek - elolvassuk, beszélünk róla egy kicsit, majd elfelejtődik, néha még felidézzük, aztán látjuk, hogy mit sem változtatott a világ folyásán. Mert miért is változtatna? Számít ma Magyarországon bárkinek is a véleménye azkén kívül, akik nem tartoznak a kormányfő vezető tanácsadói közé? Számít-e, hogy utcára vonulnak a nagycsaládosok, tüntetnek a kórházakért civilek és politikusok, sztrájkkal fenyegetőznek munkavállalók, félpályás útlezárásokkal fejezik ki véleményüket állampolgárok? Persze, ne legyek elfogult, számít - hiszen sikeresek a béralkuk, nem szavazzák meg a pedofiltörvényt, de ezeket a sikereket minimálisnak lehet nevezni a kórházi ágyak leépítéséhez, az iskola bezárásokhoz, a tudatos agymosáshoz és a nagy politikusi rablásokhoz, valamint hatalomféltő hazugságokhoz képest.
Voltam futni ma is, hála kedves kolléganőmnek. Nélküle biztosan nem jutott volna eszembe, hogy felcaplassak csak úgy hobbiból Közép-Európa legnagyobb madarához immár második napja. De mindenestül megéri. Jó kocogni, jó beszélgetni, jó egy kicsit átgondolni mivégre is vagyunk itt. A fáradtság a combokban és a formálódó popsi csak ráadás.
|
Tavalyi hó:: 2008. június 2007. július 2007. május 2007. április 2007. március 2006. július 2006. június 2006. május 2006. április 2006. március 2006. február 2006. január 2005. december 2005. november 2005. október 2005. szeptember 2005. augusztus 2005. július 2005. június 2005. május 2005. április 2005. március 2005. február 2005. január 2004. december 2004. november 2004. október 2004. szeptember 2004. augusztus 2004. július 2004. június 2004. május |